Somogyvár

Imádom, hogy mostanában minden „Nemzeti”. Nemzeti a trafik, a hulladék szállítás, az adó behajtás, és amit csak át lehet keresztelni. Értem én, hogy a magyar identitástudatot sulykolni kell az emberekbe, mert attól sokkal jobb lesz nekik, de valóban így van? Vajon nemzetünk azon polgárai közül, akik oly büszkék arra, hogy magyar földön látták meg a napvilágot, hányan ismerik a nemzeti emlékhelyeinket? Hányan látogattak el már például Somogyvárra, hogy megnézzék Szent László alapította Bencés apátság romjait?

A Krisna-völgy meglátogatásával együtt, akár egy délelőttbe is belefér a két program. Balatonboglártól húsz perc autózás után érjük el a Somogyvár községbe vezető út mentén elhelyezkedő, 2015-ben átadott látogatóközpontot. Az 1,4 milliárdból kialakított fogadóépület mérnöki bravúr. Impozáns megjelenésű mégis szépen belesimul a tájba. Az 1600 forintos jegyért cserébe megtekinthetünk egy történeti kiállítást, ahol az ásatásokon talált, ezeréves kőfaragványok is helyet kaptak. Ezután felsétálhatunk egy kiépített erdei ösvényen az emlékhelyig, vagy egy kis kerülőúton, a falun keresztül autóval is fel tudunk jutni a gondosan körbe kerített romokhoz, ahol újból elkérik a belépőnket. (A jegyet érdemes megtartanunk, ha a krisnások szépen parkosított völgyét és egzotikus templomát meg szeretnénk nézni, mert tíz százalék kedvezményt kapunk az ottani belépő árából.)

Koppány vezér egykori birtokán, a XI. század végén I. László királyunk alapította azt a bencés monostort, amelynek feltárt romjai között barangolhatunk, vagy egy kilátóba felkapaszkodva felülről is áttekinthetünk. A monostort több mint négy évszázadon keresztül lakták a szerzetesek és látogatták a zarándokok. A kiállításon megtudtam, hogy fontos állomása volt még a compostelai zarándokoknak is.
A XVI. században már erőddé alakított kolostor török kézre került, majd a pusztítás és az enyészet tette láthatatlanná több száz évre, mígnem a XIX. század végén lelkes régészek kezdték meg a feltárást. Az érdemi munka a hetvenes években kezdődött, ami egészen a kilencvenes évek elejéig tartott, amikorra a feltárt alapokra egy-két méter magas falakat emeltek, hogy jobban áttekinthető legyen a komplexum.

I. László az Árpád-ház leszármazottja, I. Béla király másodszülött fia. A trónt mégsem apjától vagy bátyjától örökölte, hanem hosszú csatározások és diplomáciai alku után Salamon nevű unokatestvérétől vette át. Őt mondják az első választott magyar királynak és ő volt az első, aki törvényeket hozott a magántulajdon megvédésére. (Tyúklopásért karlevágás és hasonlók.) Óriás termetű, félelmetes harcos hírében állt, több csatát is megnyert a betolakodó kunok, besenyők ellen, és ha már benne volt a csatározásokban, gyorsan elfoglalta a horvát területeket. Ekkor romlott meg viszonya a Pápával, aki balga módon magáénak gondolta ezt a vidéket.
László avatta szentté I. István királyunkat annak ellenére, hogy az megvakíttatta nagyapját, Vazult. Majd közel száz évvel 1095-ben bekövetkezett halála után őt magát is szentté avatták. Úgy látszik, kunok és besenyők gyilkolászása nem tartozott a kizáró okok közé annak idején.